2014. szeptember 12. írta: zati

1974 - A kezdet kezdete...

(1974 május-július)

Írni egy olyan nyaralásról, amin nem vettem részt..?
Hajrá! :)

Apám egy nap új arckifejezéssel jött haza.

- Fiam, nyáron anyáddal el kell mennünk egy több napos útra.
- Miért?
- Cseppfolyós értekezleten kell részt vennünk...

Akkor még nem tudtam, hogy egyrészt ez a tanfolyam egyik (találó) megnevezése, másrészt idővel én magam is képezni fogom magam "cseppfolyós értekezleteken".

- Én a Mamáéknál leszek? Jóóóó, menjetek!

Így indult. Csak a hazaérkezésük után tudtam meg, hogy egy "Molaj"-os (a szőnyi Komáromi Kőolajipari Vállalat népszerű neve) munkahelyi szervezésű nyaraláson voltak Bulgáriában. Gyerekeket senki nem vitt magukkal, több okból: Ismeretlen hely, bizonytalan higiénia, a szállás kétágyas bungallókban, nem igazán gyerekbarát környezet.
De a leggázabb: az utazás. Sejtették, hogy baj lesz. Nord Orient nemzetközi gyorsvonat, Budapest-Várna, másodosztályú gyorsvonati kocsiban. Gyanúsan könnyen kaptak helyjegyet. Mint később kiderült, mások is...

És eljött a Nap...

Én már előző nap elköszöntem tőlük, az indulás a hajnali első Budapest felé induló vonattal zajlott.
A Nyugatiban felszálltak a Várna felé tartott úgynevezett expresszvonatra.
Már indulásnál kiderült, hogy (mai szóval) "számos túlfoglalás" történt, ami azt jelentette, hogy egy helyre két-három jegyet is eladtak. Emiatt aztán a folyosón, a WC-n, a peronokon egymásra zsúfolva álltak-ültek az emberek, az éppen ülők próbáltak valamit aludni a másfél napig tartó utazás során.

Megérkeztek!

A fiatal társaság fáradtan érkezett meg a szállásra. A társaság főképp fiatal párokból állt, de volt velük két "aranyifjú" is, akik sokat tettek az utazás "cseppfolyós" jellegének megőrzése érdekében. Az egyikük már nős emberként vágott bele az útba barátjával, aki molaji berkekben legendássá vált vonzódásával a cseppfolyós halmazállapothoz - remélem, az italozást píszí módon írtam körül... :)